Michael Crichton, A gömb (The Sphere) című regényéből 1998-ban készült egy azonos című film is. Tartalma röviden, nagyobb spoilerek nélkül: az amerikaiak találnak az óceán mélyén egy többszáz éve elsüllyedt űrhajót. Ennek a felderítésére egy különböző tudósokból álló csapatot küldenek a tengermélyi bázisra. Az űrhajó titkainak kiderítése során azonban egy a raktérben talált furcsa objektum, egy fodrozódó felületű óriási gömb olyan egyedülálló képességet ad a belelépő személyeknek, amivel azok valóra válthatják tudatalatti vágyaikat és félelmeiket. A történet a félelmekre épül, mindenféle horrorisztikus elemeket láthatunk. Amikor mindez tudatosul az időközben megfogyatkozott csapat túlélőiben, arra az elhatározásra jutnak, hogy megszabadulnak ettől a képességüktől, mert "még nem vagyunk rá felkészülve".

Mit üzen számunkra ez a film? Hogy merjünk kicsik lenni, ne vágyjunk az elérhetetlenre, mert balul sülhet el a dolog. Elégedjünk meg azzal, amink van! Az ember gonosz, kegyetlen és gyarló, s ha a lemerült legtudósabb elmék is ilyenek, akkor már tényleg mindenki ilyen.

Ne higgyünk a kajmán média hazugságainak! Az ember nem ilyen.

Egyébként horrorfilmnek jó, ha felvértezted magad a kajmán média hazugságaival szemben.